Harmadik rész

Sziasztok

Köszönöm mindazoknak, akik a blogomat olvassák!

Elmondhatatlanul jó érzés, hogy már három feliratkozóm van :)

De nem is fecsegek feleslegesen, a végén rám untok :D Itt a következő rész, amit egy picivel hosszabbra írtam 

 Állva a többiek tekintetét vártam, hogy mi fog ebből az egészből kisülni. Az az egy biztos, hogy ( számomra ) nem lesz jó vége.
 - Ki küldött? - szorította össze idegesen az állkapcsát a göndör hajú, miközben a bokáimat is összekötözték. Minek ellenkeznék? Semmi esélyem nem volt velük szembe.
 - Válaszoljál ! - kiabált rám egy ázsiainak kinéző fiú.
 - Nem tudom ! Soha nem mondta meg a nevét ! - ami igaz is. 
 - Akkor magyarázd el szépen, hogy ki vagy, és mit keresel itt - szólalt meg a zöld fejű.
 - Mintha el is hinnétek - röhögtem - De tudjátok mit? Elmesélem.
 - Rendben. Ha hazudsz, azt úgy is tudni fogjuk. És csak ajánlani tudom, hogy ne verj át minket!
 - Amikor kikerültem az intézetből, - kezdtem bele fáradtan - nem találtam munkát. Valaki felajánlotta, hogy itt kaphatnék állást, amiért még jól is fizetnek. Öltem. Nem azért, mert akartam, hanem mert kellett. A főnököm hozzátok küldött, hogy végezzek veletek. Mert ha nem, akkor én fogok rosszul járni. 
 - Szóval megfenyegetett - bólintott lassan a göndör. - Srácok, gyertek egy kicsit! - álltak fel, és átsétáltak a másik szobába. 
 Meg se próbáltam elszabadulni, ugyanis lehetetlen lenne. A falon keresztül lehetett hallani ahogy vitatkoznak, mire elkezdtem fülelni.
 - Csak ... Szabaduljunk meg tőle !
 - Nem engedhetjük el ! Újrapróbálkozna, ha nem is Ő, egy másik társa!
 - A rendőrségre nem vihetjük, mert azzal mi is lelepleznénk magunkat !
 - Szóval ...
 - Nem fogjuk megölni ! - szólalt meg valamelyikük, akinek még nem is hallottam a hangját. Kirázott a hideg, olyan mély és határozott volt. Ez csak Luke lehetett. Csak Ő nem beszélt még előttem.
 - Akkor ?
 - Itt marad velünk. A rendőröknek fogjuk jelenteni, hogy betörés volt az otthonunkba, és megkérjük őket, hogy ha lehet tartsák szemmel a házat. Nem fognak minket támadni, és a lány is biztonságba lesz.
 - Jó - hallatszott a válasz egy kis idő után.
 Mind a négyen visszajöttek, majd Luke megállt előttem.
 - Mindent hallottál, igaz? - nézett a szemembe. Jézus, milyenek a szemei ! Meg az arca ! És a haja ! Ja, válaszolni kéne.
 - Igen. 
 - Beleegyezel? - kérdezte, mire csak bólintottam.
 - Köszönöm

 Luke szobájában ültem az ágyon, mivel mostantól ott lesz a " lakhelyem ". Ő a földön fog aludni a matracon, ( mivel kaptam egy dadát ) a többieknek mind külön szobájuk volt. Örültem, tényleg. Megmentették az életemet, pedig meg is ölhettek volna! 
 A házból nem mehetek ki, és ők se fognak, csak ha boltba kell menni, addig meg valamelyikük velem fog maradni. Suliba nem járok, elvégeztem a gimit, többre amúgy se lesz szükségem. Mivel ők se mentek továbbtanulni, ezzel nem is lesz gond.
 Az elején, amikor leültünk vacsorázni, egy kissé kínos volt úgy bemutatkozni, hogy nemrég meg meg akartuk egymást ölni. A göndör srác neve Ashton, az ázsiai ( pedig nem is az ) Calum, a fűfejű Michael, és ( direkt a végére tartogattam ) Luke. Aki mellesleg kibaszott helyes.
 Azt azért tisztáztam velük, ha nem akarják akkor nem kell bevállalniuk, de valamiért ( azt mondták ) megkedveltek, és segíteni akarnak. 
 Gondolkozásomból az ajtón belépő Luke zökkentett ki. 
 - Lucy - beleborzongtam, ahogy kiejtette a nevem - használd nyugodtan az én fürdőmet ! - huppant le mellém. - Ruhákat meg majd adunk, ha itt vagy velünk nem kell kiöltöznöd.
 - Köszi - mosolyodtam el halványan, mire fél kezével ügyetlenül megölelt.